"Ne csak a magunk hasznára, hanem mások javára éljünk"

A ferences szellemiségre szegények, elesettek gyámolítása, betegek ápolása, az ország védelme szóval és karddal, a kiművelt emberfők gyarapítása a társadalom minden korban fogékony volt. A szegénységet hirdető, derekukat öv helyett kötéllel átkötő, paraszti ruhát hordó szerzetesek már a rendalapító, Assisi Szent Ferenc /1182-1226/ életében megtelepedtek Magyarországon. A szerzetesek a történelem folyamán különböző módon segítették az országot.
Az első nagyobb feladatot IV. Béla /1235-1270/ idején kapták. A tatárjárás után a kipusztított országba betelepített kunokat és jászokat kellett a keresztény hitre téríteniük. Az uralkodó gyakran vette igénybe a ferences barátok diplomáciai munkáját is. A királynak fráter Pál személyében ferences atya volt a gyóntatója. IV. Béla feleségével együtt a ferencesek harmadik rendjének tagjai közé lépett. Leányai, Boldog Kinga és Boldog Jolánta klarissza /ferences/ apácaként fejezték be életüket. Nővérük, árpádházi Szent Erzsébet is Szent Ferenc követője volt.
A szerzetesek később aktív részt vállaltak a honvédő harcokban is. A török elleni küzdelemben kereszteseket toboroztak, harcba is indultak. Ilyen volt Kapisztrán Szent János Nándorfehérvárnál /1456/, majd Tomori Pál, kalocsai érsek a mohácsi csatában esett el /1526/. A hódoltság alatt a kezükben maradt négy kolostor (Csíksomlyó, Gyöngyös, Szakolca, Szeged) jelentős szerepet játszott a magyarság vallási és nemzeti fennmaradásában. A nép mintegy elismerésként, akkortájt nevezte el a ferenceseket "barátnak". Emellett a magyar írásbeliség és a magyar nyelv megteremtésén is fáradoztak. Az első, ránk maradt, teljes egészében magyar nyelvű, kézzel írott kódex, a Jókai kódex is ferences szerző műve. A Mátyás király által támogatott egyházi tudományok művelőit, Temesvári Pelbártot (1435-1505) és Laskai Osvátot (1450-1511) Európa-szerte ismerték. A ferencesek a reformkorban prédikációjukkal álltak a nemzeti megújulás és a művelődés szolgálatába. Az 1848/1849-es szabadságharc idején a mintegy száz tábori lelkész között voltak ferencesek is. Ismét életüket is áldozták a hazáért (Gasparits Kilit). Döblingi magányában Széchenyi István lelki vezetője is ferences atya volt, Albach Szaniszló. A huszadik században modern lelkipásztorkodást és missziós tevékenységet láttak el Kínában, illetve az elszakadt (Kárpátalja, Vajdaság) és kivándorolt (USA) magyarok körében. 1945 után úgy tűnt, végleg kiszorulnak a társadalom életéből.
Az oktatásba a 17. század közepén kapcsolódtak be. A jezsuita rend megszüntetése után átvették azok iskoláit. Az 1770-es évek végén már huszonnégy gimnáziumuk volt. A virágkorban az egész országban több ezer diákot oktattak, neveltek. Legnépesebb gimnáziumuk Baján működött. Irodalmi jelentőségűek a ferenceseknek az oktatáshoz fűződő munkái (iskoladrámák, színdarabok). Később a belső átrendeződés során iskoláik száma egyre csökkent. A 20. század elején már csak három helyen működtetnek gimnáziumot: Esztergom, Gödöllő, Nyírbátor. 1948-ban, az államosítás idején ezeket is elvesztették. Később azonban új lehetőséget kaptak.

"Aki nem felejti a múltat, annak jövője van"

1950. jún. 7-én és 8-án, majd 18-án és 19-én éjjel a kolostorokból, iskolákból elhurcoltak mintegy háromezer férfi és női szerzetest, zömükben pedagógusokat. Ezzel akarták kényszeríteni az egyház vezetőit, hogy támogassák a szocializmus építését, a materialista-ateista világnézet terjesztését. Majd annak fejében, hogy elismerik az államosítás jogosságát, a katolikus egyház azt a "diktátumot" kapta, hogy korlátozott létszámban megtarthat nyolc gimnáziumot: A bencések Pannonhalmán és Győrben, a piaristák Budapesten és Kecskeméten, a ferencesek Esztergomban és Szentendrén, a Szegedi Iskolanővérek Budapesten és Debrecenben kaptak erre lehetőséget. Az iskolák vállalása fejében megtarthatták a budai és pasaréti illetve az esztergomi kolostorukat. Itt engedélyezett rendi keretek között működhettek.
A rendszerváltás után kedvező változás állt be a Ferences Rendtartomány életébe. 1989. aug. 30-án az 1950-es rendeletet az állam visszavonta. Ekkortól a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány élete újraindulhatott a következő helyeken: Mátraverebély-Szentkút (1989), Szécsény (1993), növendékház Szeged (1989), Gyöngyös (1990). 2000-ben Szentendrén új rendház alakult. A rendház vikáriusa a gimnázium igazgatója, P. Fekete András lett. Az iskola történetének, életének bemutatatásában nagymértékben támaszkodtunk az iskola egykori tanára, Ányos atya /dr. P. Soós János/ jubileumi emlékkönyvére: szentendrei Ferences Gimnázium 1950-1990. Az atya egyébként nyugdíjazása után 1997 -től lelkészként szolgált Mátraházán.

AZ INDULÁS

Az iskola a működéséhez természetesen nem kapott új épületet, de átvehette az itt már két éve működő Egyházközségi Gimnázium által úgy ahogy rendbe hozott csendőrlaktanyát. Az itt kialakított 30-40 m2-es termek azonban zsúfoltak voltak A megengedett osztálylétszám: 30, 40 fő volt, amit a gimnázium igyekezett megtartani. Emellett nehézséget okozott, hogy a ferencesek már régóta nem foglalkoztak oktatással. A felkínált lehetőségben azonban felismerték, hogy az új körülmények között "a gondviselő Isten akaratából történelmi lehetőséget kaptak" a továbbélésre.1 Egyébként a rendet feloszlatták volna. A ferencesek elfogadták, hogy ezentúl nevelő-oktató munkát vállaljanak, "és így szolgálják Isten ügyét és munkálják a földi hazát. " A szentendrei ferences gimnázium első igazgatója, dr. Nagy Konstantin sem volt pedagógus, de bátran vállalkozott. Egyházjogászként "kiválóan alkalmas volt az állammal való kapcsolatteremtés re". Az igazgató joviális volt az állammal szemben, de "a rábízott diákokat és az iskolát a körömszakadtáig védte. " Bár működése során több kritika érte, tevékenysége utólag is "jónak bizonyult."2
Az első tantestület összeállítását a "Gondviselés vállalta."3 Miután a szerzetesek 1948, a betiltás után különböző, főként fizikai foglalkozásokra kényszerültek, örömmel fogadták az új ferences gimnázium meghívását. Így az első tanári kar "igen erősre sikeredett."4 A tizenhat főből csak hét volt ferences. Mellettük még több szerzetesrend képviseltette magát.

AZ INDULÓ TANÁRI KAR

Hogyan lett a szerzetesből tanár? Erről érdekes és hiteles képet kaphatunk az iskola egyik későbbi tanára, Szántó Konrád visszaemlékezéséből. A kizárt szerzetesek az egyházi vezetés megbízásából a visszakapott lehetőségek nyomán megkezdték a tanári diploma megszerzését. Miután 1950-ben neki is ott kellett hagyni a rendházat /Jászberény/, október elsején a budapesti kolostorba ment, hogy az Eötvös Lóránt Tudományegyetem diákja lehessen. Pasaréten a ferences atyák népes gárdája fogadta. Közös megbeszélésen beosztották, hogy ki milyen tanári szakot választ. Mivel a választást az idősebbek kezdték, neki már csak a földrajz-történelem szak jutott. Mikor megjelent az első földrajz-órán, a társai kíváncsian néztek rá és mivel jóval idősebb volt a többieknél, megkérdezték tőle, hány gyermeke van: "ahogy vesszük, válaszoltam. Egy sincs, illetve több tucat van. Hogy-hogy? - csodálkoztak. Nincs feleséged, vagy többször elváltál? Ne találgassátok! Szerzetes pap vagyok. Lelki fiam és lányom - akik gyónni járnak hozzám - van több. Feleletem megnyugtatta őket. Tőlem nem kell félniük. "5
De nemcsak a tanárok, a diákok is igen különböző helyről jöttek - a kornak megfelelően. Miután átvették a már itt működő egyházközségi gimnázium diákjait, sok volt köztük a szentendrei. Emellett azonban többen jöttek a környékbeli falvakból is. A kezdeti időben volt olyan év, amikor a dunabogdányi németek "mentették meg az iskolát." Náluk a nemzeti öntudat a kereszténység vállalásában is kifejeződött. Minden nyomás ellenére, sőt csakazértis hozták és íratták be az iskolába a gyermekeiket. Azért legtöbben mégis a fővárosból jöttek. Elsősorban a "deklasszált elemek" gyermekei, akik Budapesten nem juthattak be a középiskolákba. Köztük voltak az akkor megvetett" uralkodó osztály" gyermekei. Néhány név - a teljesség igénye nélkül - a történelmi magyar családok itt tanuló gyermekei közül: Bánffy Erzsébet, Bárdos-Féltoronyi Gábor, Beke Kata, Beniczky Elemér, Beöthy-Zsigmond Judit, Dessewfy Zsolt, Bethlen Zsuzsanna, Fáy András, Festetics Antal, Jekkelfalussy Zoltán, Kállay Péter, Kendeffy Gyula, Mailáth Erzsébet, Nádasdy Gábor, Podmaniczky Janka, Prohászka Ottó, Sik1óssy Tibor, Tahy Kinga, Wesselényi György, Zichy Erzsébet, Zsigrai Szabolcs. "A közöny és romlottság hullámverésében, az állampárti ateizmus hivatásos szélviharában az ide járók számára "sziget" volt az iskola."
A beiratkozáskor 1951 és 1963 között az anyakönyvbe természetesen azt is be kellett írni, mi a szülők foglalkozása. Szerencsére azt is, mi volt korábban. Így most megidézhetjük egy kicsit a történelmet.
Részlet az anyakönyvből:6

FOGLALKOZÁS

A KOEDUKÁLT ISKOLA

Az induláskor a ferences atyák fiúiskolában gondolkodtak. Végül a helyzet másként alakult. Erről a változásról a források így tudósítanak. "Szeptember 13-án a beíratási napon P. Faddy Ottmár hittantanár és P. dr: Nagy Konstantin igazgató várta a diákokat. Az első csoport - mint Jézus sírjánál és a feltámadásnál - néhány asszony volt. Leányaikat jöttek beíratni." Volt aztán olyan merész kislány is, mint Beke Kata, aki egyedül jött ki Budapestről. Ő egy későbbi írásában: Szentendre csak egy van címmel így emlékszik a beiratkozásra: "Származásom miatt nem vettek fel a pesti állami gimnáziumba. Ajánlották, hogy Szentendrén a ferenceseknél talán még van hely. Három kistestvérem volt otthon, édesanyám nem tudott elkísérni, így tizennégy évesen, matrózruhában egyedül indultam Szentendrére. Leszálltam a HÉV-ről és természetesen pillanatokon belül eltévedtem. Bekeveredtem egy mellékutcába, ahol egy tehén ment előttem. Rémülten néztem a tehenet és a mocskos farát. Kétségbeestem, hogy nekem ilyen szörnyű helyen kell iskolába járnom, ahol tehenek járkálnak az utcán. Elkezdtem zokogni, de hát szépen mentünk tovább, elöl a tehén, utána én. Aztán megtaláltam az iskolát. Az maga volt a napfény, a derű, a virágoskert. Az igazgató, dr. Nagy Konstantin azt mondta: "Szervusz gyermekem, beiratkozni jöttél?" Ettől a rövid kérdéstől a gazdátlanság és az elveszettség érzése négy évre felfüggesztetett."7 Az atyák természetesen nem utasították vissza a lányok jelentkezését se, így a gimnázium "koedukált" lett. A nyolc katolikus gimnázium közül egyedül a szentendreit tették nyitottá a fiúk és lányok számára.
Bár az új rend "nagy" lehetőséget kínált az egyháznak, "feltett szándéka volt ezt a nyolc osztályos gimnáziumot is előbb-utóbb feleslegesnek nyilvánítani. A leggyengébb láncszem szerepét a szentendrei katolikus iskolának szánták."8 Röviddel az indulás után a gimnázium "ajánlatot is kapott, hogy az iskolát ajánlja fel az államnak." P. Nagy Konstantin válasza erre az volt: "Mi nem kértük az iskolát, nem is ajánljuk fel. Az más dolog, ha elveszik." De szerencsére, nem vették el. Az oktatás folyt tovább. Az ide került atyák az emberi tudás és kultúra legmagasabb fokú ismereteit adták át a diákjaiknak. Közben természetesen megismertették velük a vallás igazságait és közvetítették számukra a keresztény életeszményt.
A diákok a környékről autóbusszal jártak az iskolába. A budapestiek pedig HÉV-vel utaztak ki. Idézzük újra Beke Katát: "Az iskola voltaképpen a Margit-hídnál kezdődött. Nem volt aluljáró, ott álltunk hóban, fagyban, a hidegben és vártuk a HÉV-et. Az iskola a diákok számára külön kocsit kapott. Ott kezdődött a diákélet: a matekpéldák másolása, a dolgozatírás, a nevetés, a vidámság."9 A "frankásokat" az utasok emellett a nagy sportvitáikról ismerték. Szentendrére érve a másfél kilométeres utat aztán a diákok egy paptanár vezetése mellett fegyelmezetten, közösen tették meg. A másik alkalom, amikor a diákok "egységesen" jelentek meg a városban, az a tornaóra volt. Tornaterem híján a testmozgást, a test karbantartását az atyák azzal próbálták megoldani, hogy a pólóba, dresszbe öltözött diákokat fegyelmezetten, de nagyakarással bizonyos időben körbefutották az iskolát körülvevő utcákon.
Lassan egyre rendezettebb lett az iskola élete. Bár még mindig aggasztó volt, hogy az itt végzőknek nehezebb volt bejutni az egyetemre. Azért a tanulók létszáma fokozatosan nőtt. Az iskola színvonala, szellemisége pedig pótolhatatlan volt. Az első öt év munkájának lezárásaként idézzük újra, utoljára a szerető diák, Beke Kata sorait. Emellett képet kapunk a számára második szülővárosként tisztelt Szentendréről is. "Az ember benne élt a tájban. Az őszi színes lomboktól a tavaszi virágos gyümölcsfákig. Ez volt az egyik legnagyobb élményem. A másik Szentendre, maga a város. Nem ismertem akkor még ilyen emberi méretű várost, amit gyalog végig lehet járni. Szentendre ezidő tájt (1951-1955) szürke, kopott és szegény volt, mint az ország, de felfedeztük benne a szépséget. Nem volt nehéz. Úgy mentünk haza az iskolából, hogy útba ejtettük a vártemplomot, bejártuk a sikátorokat, lementünk a Duna-partra. Egyszerre kapott meg a tájélmény, a természet és a város: az emberi méretű város. Többen kérdezték tőlünk akkoriban, hogy-hogy ilyen messze jártok, s mi azt mondtuk, hogy négykézláb is kimennénk."10 Aztán az iskola életébe újra beleszólt a történelem. Jött 1956.

ISKOLA A VIGYÁZÓ SZEMEK ELÓTT

Az ÁVO és az Állami Egyházügyi Hivatal természetesen a kezdetektől rajta tartotta a szemét az iskolán. Igyekeztek megtalálni azt a pontot, amelyre hivatkozva azt megszüntethetik. Ányos atya szerint P. Sebestyén Szaniszló igazgatónak, mint a "mondabeli hajósnak a legnagyobb óvatossággal kellett az iskola hajóját elkormányoznia a Scilla és Charibdis között." Két eset a mentési akciók közül. Bár 1956-ban a diákok nem vettek részt semmi eseményben, azért egy diákot és tanárt elvittek egy rövid időre máshová. A forrongás természetesen szunnyadt az itteni diákokban is. 1957-ben október 23-án, az egy éves évfordulóra úgy akartak emlékezni a negyedikesek, hogy aznap nem jönnek iskolába. Szaniszló atya "megneszelte" a tervet és magához rendelte egyik frissen végzett tanulóját, Schirilla Györgyöt, aki már akkor nevezetes volt a futásáról, és kiadta a parancsot: "Fiam azonnal indulsz Pestre, Budára és a Dunakanyarba, és az összes negyedikesnek elmondod: Holnap reggel nyolc órakor mindenkit ott akarok látni a gimnáziumban. Aki hiányzik, az ajánló levélben megkapja a bizonyítványt. Hajnali háromkor ért véget a futás Csobánkán. Reggel nyolckor mindenki ott volt a padjában." Március 15-ére pedig azt eszelték ki a diákok, hogy az ünnepségen a Talpra magyart úgy szavalják, hogy mindenki harsogja: Esküszünk, esküszünk, rabok tovább nem leszünk. Szaniszló atya szervezése révén az ünnepélyen természetesen nem ez a vers hangzott el, hanem a Feltámadott a tenger. A diákoknak leesett az álla. De azoknak a karhatalmistáknak is, akik körülvették az iskolát. El is mentek hamarosan.

ÉPÍTKEZÉS

Először 1963-ban sikerült elérni az iskolának, hogy az épületet bővíthessék, átépíthessék. 700 m2 került ekkor beépítésre. Négy év alatt felépült egy új épületrész tantermekkel, folyosóval, két kis cellával és egy 200 m2-es tornaterem öltözővel, mosdóval. Szertárak épültek és elkészült a kazánfűtés. Nagy vállalkozás volt a konyha és az ebédlő kialakítása. Végül a valamikori istálló helyén elkészült egy tizenkét asztalos, huszonnégy műbőr borítású paddal teli százhúsz személyes étterem. Belül az udvaron felépült egy kis kápolna is. Az iskola első komolyabb átépítését mesterek végezték, de az atyák sem restellték a munkát. A diákokkal és szülőkkel együtt hordták a követ, bontották az olajos padlót, falaztak. Hogy tiszták maradjanak a falak, a termeket faburkolattal látták el. Igyekeztek "tetszetősebbé" is tenni az iskolát. Ekkor készült el a belső kovácsoltvas kapu és a külső, ugyancsak kovácsoltvas díszkapu. A falon pedig feliratok.
1982-re az iskola újra szűknek bizonyult. Ekkor kellett bevezetni a fakultációt, illetve megjelentek az első számítógépek. Mindehhez termek kellettek. Nemzetközi segítséggel a gimnázium újra építkezett. Főként az udvari fronton. Az itt korábban kiépített részek háromszintesek lettek. Az alagsorban kapott helyet az élelmiszerraktár, a karbantartóműhely, stb. A földszinten tovább bővült az ebédlő, száznyolcvan főre. A konyha dolgozói is kaptak kiszolgáló helységeket. A tantermek mellett egyre több lett a szertár. Új helyeket alakítottak ki a könyvtár, a zeneterem, a színpad számára. A tanári cellák mellett külön kis étterem, teakonyha szolgálja ettől kezdve a nevelőket. Az építkezést a helyi iskolák építésében többnyire résztvevő Szuromi Imre irányította. A művészet iránt is érdeklődő, és azt művelő építész Szent Ferenc életét ábrázoló sgrafittója fel is került az iskola egyik külső falára. Az építkezések során a régi, földszintes utcai részt tisztelve a városképet továbbra is változatlanul hagyták. A magasított tetőtérben azonban sikerült a "maga egyszerűségében is áhítattal teljes "háromszáz személyes szép kápolnát kialakítani. Az építkezés 1986-ra, épp Kapisztrán Szent János hatszáz éves évfordulójára lett kész. "A magyarországi ferencesek Kapisztrán Szent Jánosról nevezett provinciája ennek a munkának a felajánlásával ünnepelte a magyar történelemnek is jelentős személyiségét." Ahhoz, hogy ez a nagy építkezés megvalósulhasson P. Hegedűs Kolos igazgató végigjárta Európa ferenceseit, a nyugatnémet, holland kolostorokat, apáca és hívőközösségeket, akik mind segítettek is. Ányos atya szerint "minden oldalról segítő kezek simultak a téglafalhoz."11 Ezt a szeretet, segítőkészséget örökítette meg az egyik falra feltett bronz emléktábla, Szöllősy Enikő alkotása. A táblán az alábbi szöveg olvasható:

1938 - 1986

ANNO S. JOANNIS CAPESTRANO
Kapisztrán Szent János
HOC INSTITUTUM REAEDIFICATUM EST
születésének 600 éves évfordulójára
FRATERNO FRANCISCANORUM AUXILIO
újult meg ez az intézet
COMMUNIONEM POPULORUM FOVENDO
a ferencesek testvéri segítségével, ápolva a népek közötti barátságot
OMNIS GLORIA EIUS...AB INTUS ZS. 44,14
Belül van...minden szépsége

Aki kívülről, az utcáról nézi a hosszú, földszintes épületet, nem is sejti, hogy benn az udvarban, a folyósón, a termekben milyen sok művészi alkotás rejtőzködik. Az itt tanító atyák a kezdetektől vallották Liszt Ferenc hitvallását: "Mindig is úgy gondoltam, hogy Isten egyetlen adománnyal látta el az embert, az alkotás adományával, melyet az ember a művészetben birtokol abból a célból, hogy a szép érzelmével hasson a szívekre, hiszen a szép az igazság ragyogása." E szemlélet jegyében "némi felhívó jelleggel" már a kapuk sem a megszokottak. A kovácsoltvas bejárati kapu mellett a falon két kisebb kovácsoltvas alkotás: az iskola neve és a ferencesek címere: a köszöntés Pax et Bonum Béke és Áldás szavai között Krisztus és Szent Ferenc keresztező keze fogadja a belépőt. A kis folyosó meleg faborítás án két címer. Az egyik a város régi új címere, rajta a győztes húsvéti báránnyal, a másik a kint is látott ferences címer ismétlődik. Előttük a város régebbi történelmére utalva egy Kr. u. 261-266-ból származó római fogadalmi oltár áll. A falon felül rézlemezen domborított betűkkel Szent Ferenc Naphimnusza. Az előteret egy nagy kovácsoltvas díszkapu zárja le színes üvegmezőkkel. P. Kákonyi Asztrik terve alapján. A délutáni nap tüzében felragyognak a Naphimnusz motívumai. Szent Ferenc kitárt kezekkel áldja az Alkotót, testvérei, a teremtmények iránti hálából. A vaskaput a jeles kovács művész, az egykori tanítvány Lehoczky János készítette. A kis udvarra belépve a tér közepén egy vakító fehér mészkőszobor áll. Assisi Szent Ferenc, amint kezében vett két faággal hegedül. Félig nyitott szemével az aranyló Napot nézi. A szobor a városban élő Csíkszentmihályi Róbert szobrász alkotása. Neki a gyermekei jártak ide tanulni.
. A folyosón is sorra ámulva járhatunk végig. Az egyik sarokban Jálics Ernő: Magyar madonnája, máshol Csikai Márta: Az anyaság szimbóluma, az Élet misztériuma című szobra áll. Az egyik falon Urbán Teréz és Borsódy László helyi művészházaspár hatalmas Szent László kerámiaképe fogad. Az évekig tervezett falképen felsejlik egész történelmünk. A lovagkirály alakjából sugárzik Zrinyi gondolata: " Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók" és az országért felelősséget vállaló király elszántsága, méltósága. Nem messze tőle a közösségi terem bejárati falát díszíti a Széchenyi István által "kismagyar"-nak nevezett, a hazaszeretet példájává emelt csomakőrösi székely, Kőrösi Csoma Sándor emléktáblája. Rajta a felirat: "Egy szegény árva magyar pénz és taps nélkül de elszánt kitartó hazafiságtúl lelkesítve bölcsőjét kereste a magyarnak és végül összeroskadt fáradalmai alatt. Távol hazájátúl alussza örök álmát, de él minden jobb magyar lelkében. Vegyetek példát hazánk nagyjai és gazdagjai és legyetek hű magyarok. Tettel, nem puszta szóval áldozati készséggel és nem olcsó fitogtatással." Ányos atya szerint a bronzba öntött emléktábla nemcsak díszít, de talán "többet is tesz."12
A kapuk, szobrok mellett szerte a termekben festmények, képek. Ezekről tételesen Ányos atya hosszú méltatást írt a gimnázium említett évkönyvében. Az egyik központi hely az iskolában az emeleten kiépített kápolna. A szentély falának fő dísze a Kákonyi Asztrik ferences művész által festett kép: Assisi Szent Ferenc stigmatizációja. Azóta a kápolna újabb művészeti értékekkel gyarapodott. A kápolna elsődlegesen a diákmise színhelye, ám nyitott a város számára is. Vasárnaponként misék, illetve alkalmanként ökumenikus istentisztelet zajlanak itt. Emellett helyet ad a lelkiségi napoknak, diákok esküvőjének. Kákonyi Asztrik képei még több helyen is díszítik a falakat és késztetik elmélkedésre, hitük mélyítésére az ide betérőket. Az atya képein túl még számtalan műalkotás látható a különböző közösségi termekben, osztály termekben. Sorban a következők: Boromisza Tibor: Nyáron az esztergomi határban, Bánáti Sverák József: Szentendrei utcarészlet, Czóbel Béla: Tanulmányfej, Váli Dezső: Barna keresztút, Balogh László: Golgota, Kontuly Béla: Szent Veronika torzó, Gábor Emil: tájkép, Barcsay Jenő: Gyász, Kapuk, Bárczi Zoltán népi faragó: nyolc terem számára nyolc magyar szent képét készítette el, Zsin Judit pedig: a Jézus hét szavát idéző domborműveket. Mellettük több ismeretlen festő egy-egy szép klasszikus st11usban, vagy absztrakt módon készített képe. A szobrok, képek, műalkotások gazdagságát magyarázza, hogy Szentendrén sok művész él. Vagy ó'kjártak egykor ide a gimnáziumba /Balogh László, Deim Pál/ vagy gyermekeik /Csikszentmihályi Róbert, Borsódy, Urbán házaspár, Boromisza Tibor/. A művészek másik része szellemileg, érzelmileg vállalta a kötődést az iskolához és ezért adományozta ide a művét. Több kép egy régen itt tanult diák ajándéka révén került az iskolába. Utoljára a külső, utcai front ján került egy műalkotás az iskola birtokába. 1987-ben születésének 100. évfordulóján az Erdélyből a belső kényszer hatására 1929-ben Magyarországra települő jeles költőre mellesleg a Baár-Madas Gimnázium egykori igazgatójára Áprily Lajosra emlékezett az ország. Az iránta érzett tisztelet alapján javasolta a gimnázium mellett lévő kis tér számára az Áprily tér nevet Ányos atya. Javaslatát a város elfogadta. A költő szobrász leánya, Jékely Márta pedig egy portrét ajánlott fel ez alkalomból az iskola részére. A portré az utcán az iskola falába beépítve köszönti az arra járót.

ÚJABB ÉPÍTKEZÉS

A harmadik nagy építkezés 1993-ban kezdődött. A több évig tartó építkezés során az iskola új tornateremmel és új épületszárnnyal bővült. Benne kilenc tanterem, hat csoportterem. "Ezzel alkalmassá vált az iskola arra, hogy a korszerűség minden követelményével lépést tartson."

OKTATÁS, NEVELÉS

Szükség is volt a bővítésre, mert változott az oktatás rendje. 1994-ben a négy osztályos gimnáziuma mellett megkezdődött a hat évfolyamos gimnáziumi képzés is. Megérkeztek ide a kisebbek, a 12-13 évesek. Az iskola tanulóinak száma lassan elérte az ötszáz főt. Az osztályok száma tizenhat lett. A hatosztályos oktatás bevezetésével nőtt a szentendrei tanulók aránya, bár a tanulók zöme még mindig bejáró. A környékbeli településekről és továbbra is Budapestről jönnek. Az iskola szellemisége és színvonala miatt azonban a tanulók és a szülők vállalják a nehézségeket. A bővülés miatt lassan már a bentlakás gondolatával is foglalkozni kellett. Az iskola egyre kedvezőbb helyzetéről, a sokszínű pedagógiai programról az igazgató atya, P. Fekete András örömmel számolt be az egyik helyi újság hasábjain.13 A kötelező orosz nyelvoktatás megszűnte után három nyelv oktatását végzik: angol, német, latin. Ebből kettő választása kötelező. A gimnázium befejezésekor általában a végzős tanulók ötven százaléka C típusú nyelvvizsgával rendelkezik. Az oktatás más területen is eredményes. A Köznevelés című lapban egy a korábbi évekre visszatekintő 1995-1999 értékelése alapján az ország 260 középiskolája közül a szentendrei Ferences Gimnázium a 48. helyen áll.14 A rendszerváltás óta megszűnt a politikai okokból "zárolt" minősítés az egyetemi felvételek terén. Ezzel kedvezőbbek lettek az itt tanulók továbbtanulási esélyei is. A tanulók nagy százaléka be is jut a különböző felsőoktatási intézményekbe. Az évek során természetesen változott a gimnázium tanári kara is. A tanári diplomát szerzett papok, szerzetesek mellett egyre több világi pedagógus vállalt itt munkát. Természetesen ők is hívő emberek és örömmel vállalkoznak apostoli, pedagógiai hivatásra. Már 1985-ben fele-fele volt az arány. A huszonöt fős tantestületből tizenhárom a rendi tag és tizenkettő a külsős. Kétezerben Fekete András igazgató atya tájékoztatója szerint a harminckilenc főből csak a harmad, tizenegy fő a szerzetes. A kétharmad világi, nő és férfi tanár. Azonban valamennyien keresztény, ezen belül is ferences szellemben igyekeznek nevelni a rájuk bízottakat.
Az utóbbi években az iskola életében két örvendetes dolog is történt. 1997 -től az iskola a Pázmány Péter Katolikus Egyetem gyakorló iskolája lett. 1999. szeptemberétől pedig a nemzetközi környezetvédelmi GLOBE program magyarországi bázisiskolájaként működnek. Az itt folyó munkát dr. Dőry István biofizikus, fizikatanár irányítja. Ő vezeti a Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesületét, valamint a BOKOR ökocsoportot is. Emellett aktívan közreműködik a helyi környezetvédelmi munkában.

DIÁKOK ÉS TANÁROK

"Megjelölöm ezt a helyet, mert a hely megjelölt engem"

Az itt oktató atyák tudták, hogy a gimnáziumban tanuló diákok hihetetlenül ragaszkodnak az iskolájukhoz. Tudták azt is, hogy sokkal gazdagabb egy ember lelke, élményvilága, ha van egy olyan Alma Mater, ahol felnőtt élete során mindig boldog érzésekkel időz el, ezért igyekeztek az iskolát minél otthonosabbá tenni. Igyekeztek minél több közösséget, látható emléket alkotni. Az akkor még fás, bokros kertben felállítottak egy másfél méteres kereszt alakban megtört kőtömböt. Rajta a felirat: Elhunyt tanáraink és Elhunyt diákjaink emlékére. Később egy székely fafaragó fiú munkája révén két faoszlop került a tanári kertbe. Egy szép hagyományt indítottak el azzal, hogy minden évben a ballagó diákok egy kis fémlemezre nyomott monogramjukat rászegezhették. Egyik tanáruk, volt osztályfőnöke emlékére egy régi diák, az USA-ban, New Jerseyben élő Hubbauer Fülöp /1951-1955/ alapítványt tett. A Szikra Ferenc-díjjal azt a diákot tüntetik ki, akit a társai négy vagy hat éven át az önművelésben, segítőkészségben, barátságban, vallásosságban példamutatónak ismertek meg és ezt "titkos szavazással megerősítették."15 A díjhoz egy szép bronz emlékplakett is jár. Készítője Asszonyi Tamás szobrász, éremművész, akit francia nyelvre tanított az atya.

Külön figyelemre méltó egyesületük, a Szentendrei Ferences Öregdiák Egyesületének megszületése és működése. 1987-ben Kelet-Európa "még erős politikai ellenszélben" ez lett az első világi-keresztény diákegyesület. Elnöke Lakner Zoltán /1967-1971/. Tagjainak száma mintegy nyolcszáz fő. Hazaiak és a világ különböző tájaira szétverődött egykori diák. Céljuk az iskola anyagi-szellemi támogatása, a régi és a mindenkori diákokkal való kapcsolattartás. Támogatnak országos törekvéseket is, de elsősorban az iskolát. Pénzt gyűjtenek és adnak az iskolai felszerelések gyarapítására. Évente 30-40 000 forinttal támogatják az arra rászorulókat. Támogatnak két díjat: Szikra Ferenc-díj, Pro Schola-díj, melyet az iskola szépítéséért, karbantartásáért legtöbbet tevők kaphatnak. Ballagáskor ünnepélyesen öregdiákok fogadják a végzősöket. Az öregdiákok az érettségi találkozásokon kívül gyakran összejönnek: farsang, húsvéti lelkinap, családi kirándulások, vasárnapi istentisztelet. A Szent Ferenc neve napját követő pénteken pedig öregdiák misén tanáraikkal is találkoznak.

AKIK INNEN INDULTAK

Az itt végzett diákok nevét és munkáját ott találjuk több országos és helyi intézmény, szervezet életében. A teljesség igénye nélkül közülük megemlítünk néhányat.
Sok itt tanuló növendéket mélyebben is megérintett a ferences lelkiség sajátos karizmája. Papok, szerzetesek lettek, vagy hivatásszerűen országosan is elkötelezték magukat a kicsinyek, fiatalok, betegek és szegények mellett.
Mervay Miklós /1973-1977/ a négy és hat éves értelmi fogyatékosokkal foglalkozó Hit és Fény közösség aktív tagja.
Lindmayer József /1956-1960/ egyike az 1987-ben indult Nagycsaládosok Országos Egyesülete, NOE alapítójának.
dr. Tomcsányi Teodóra pszichológus /1958-1962/ az állam által is támogatott HID Egyházi Családsegítő Szolgálat és Egyházi Módszertani Központban végzi lelkiségi és egyházi szolgálatát.
Springer Ferenc részt vesz a karizmatikus megújulás szervezésében
Frivaldszky János /1983-1987/ a Focoláre lelkiség,
Schilaher Miklós /1960-1964/ a házas együttélést segítő Házas Hétvége /Marriage Encounter/ rendezvényeinek szervezésében vesz részt,
Szentpéteri Péter evangélikus lelkész.
Beke Kata, Gyürk András országgyűlési képviselők.
Lotz Károly miniszter /1994-1998/.
Schirilla György futó.
Bessenyei Zsófia, Demjén Györgyvér színművésznők.

Akik külföldre kerültek, azok is igyekeznek segíteni, amiben tudnak:
Kiss Géza Californiában,
Mihály Márta az Erdélyből jött és a Ferences Gimnáziumban otthont talált diák /1950-1954/ édesanyja, Balázs Anna nevére tett tanulmányi alapítványt egy székely kislány egy éves tanulási és étkezési költségeinek fedezésére.
Fülöp László, aki Minesotában szerzett végül építész diplomát, családjával vendégül látta és segítette az Amerikába kórházi kezelésre érkező és ott lábadozó Sütő Andrást.
Festetics Antal biológus, ökológus, a Nemzetközi Természetvédelmi Alap Osztrák Nemz. Biz. alapító tagja.

Azok közül, akik helyben maradtak többen tanárként, óvónőként, hivatalnokként, művészként, orvosként, gyógyszerészként szolgálják a várost.
Az itt végzett Kállay Péter /1961/ a rendszerváltás után polgármesterként szolgálta a várost /1994-1998/.
Az önkormányzat képviselői voltak az ugyancsak itt tanuló Benkovits György, dl: Dietz Ferenc, Gottlasz György. A Vujicsics Tihamér Zeneiskola igazgatója, Bokor György,
a Szent András egyházközség plébánosa, Blanckeinstein György ugyancsak itt tettek érettségi vizsgát.
A többi itt végzett, és itt dolgozó diák nevét helyhiány miatt most nem soroljuk fel.

Az iskola diákjai az évtizedek során szép eredményeket értek el több országos versenyen.
Most csupán 2004 jeles eredményeit rögzítjük. A Szentendre és Vidéke című újság is tudósított róla, hogy az EU Kommunikációs Közalapítvány által meghirdetett országos vetélkedőn a szentendrei Ferences Gimnázium diákjai szerezték meg az első helyezést. A mezőny nem volt kicsi. A versenyre 120 csapat nevezett be.
Ugyancsak nemzetközi sikert ért el egy érettségi előtt álló leány, Dőry Zsófia. Az általa kitalált és készített környezetbarát szállító és közlekedési eszközre, az elektromos teherszállító rollerre /eScart/ Európa is felfigyelt. Írországban, Dublinban képviselte hazánkat és városunkat a diák-innovációs versenyen.16
A 2003/2004. tanévben a nemzetközi GLOBE-program méréseinek összesítésében az iskola csapata dr. Dőry István vezetésével világelső helyezést ért el.

A 2004. évi általános iskolai felvételi tájékoztató szerint a Ferences Gimnázium Pest megye legjobb felsőoktatási felvételi eredményekkel rendelkező iskolája lett. A 2005-évi Szentendrei Nyár kiemelkedő eseménye volt a Templomdombon bemutatott István a király című rockopera. A darab rendezője, Szakács Áron ma a gimnázium tanára a város különböző vallási felekezeteihez tartozó, és kívül álló, a Ferences Gimnáziumban, illetve más iskolákban tanuló, vagy nemrég végzett fiatalokból állította össze a csapatát. A bemutatót jelenlétével megtisztelte a szerző, Szörényi Levente is. A darabról több országos lap is elismerő cikket írt.

TANTESTÜLET /1950-2005/

IGAZGATÓK

P. dr. Nagy Konstantin ofm, (1950-1955)
P: Sebestyén Szaniszló ofm, magyar-történelem (1955-1971)
P. dr. László Vid ofm, matematika-fizika (1971-1978)
P. Hegedűs Kolos ofm, német-történelem (1978-1988)
P. dr. Máté Teodóz ofm, magyar-latin (1988-1993)
P. Fekete András ofm, biológia-pedagógia (1993-)

TANÁROK

Adolf Géza világi, matematika -fizika (1998-)
P. Andor György Károly ofm, földrajz, ig.h. (1994-)
Atzél Kata világi, matematika-angol (2000-)
Bánki Mária világi, latin (1993-1997)
Bárdos Anna világi, ének (1976-1977)
P. Barotai Urbán ofm, történelem (1973-1976)
Bellosevich Annamária világi, biológia-angol (1995-1998)
Bem Valéria világi, rajz (1998-2003)
Bence Klára világi, orosz-angol (1982)
P. Beney György ofm, matematika-fizika (1956-1980)
Benkő Piroska szegény iskolanővér, magyar (1972-1976)
Bertáné Jakab Zsuzsanna világi, földr.-testnevelés
Berthóty Annamária világi, latin (1999-2000)
Bihari Hajnalka világi, német (2005- )
Bognár Ferenc biológia, testnevelés (1990- )
Boldizsár Péterné Tímár Emő világi, magyar-angol (1999- )
Borbély Venczel világi, fizika (2000- )
Borody Krisztina világi, rajz (1995-1996)
Bottlik Benedek világi, mat.-szám.techn. (1990-1994)
Bölcsvölgyi Zoltán világi pap, káplán (1947-1951)
P. Buday Péter ofm, biológia-kémia (1991-1997)
Buza Pálné világi, orosz (1992-1993)
Czája Mátyás világi, testnevelés (1950-1984)
Cziffra János világi, ének (1982-1983)
Cságoly Kristóf világi, történelem-hittan (2003-2005)
P. Cserháti Kálmán ofm, magyar-német (1962-1963)
Csontos Attila világi, magyar (2004-)
Dám Károly világi, testnevelés (2005- )
dr. Dankáné Töttösy Katalin világi, biol.-kém. (1985-1998)
P. Deák Florind ofm, német (1950-1953)
dr. Deáki Sándor o.cist., magyar-történelem (1950-1953)
P. Demény Zsolt Martin ofm, angol, hittan (1999-)
dr. Dőry István világi, fizika., környezetvédelem (1990-2006)
P. Faddy Ottmár ofm, hittan (1950-1954)
P. Fedor Tibor o.praem., magyar-latin (1961-1965)
P. Fekete András ofm, biológia-pedagógia (1984-)
dr. Fónagy Anna, Joóné világi, kémia (1997-)
P. Forró Kamill ofm, ének (1959-1961)
P. dr. Frajka Félix ofm, matematika-fizika (1975-1993)
P. Frész Timoteus ofm, német-hittan (2005-)
P. Füzes Zoltán ofm, biológia-kémia (1954-1955)
P. Galicz Töhötöm ofm, biológia-kémia (1955-1988)
Gebauer Rita világi, történelem-latin (2000-2004)
Géczy Mária világi, magyar-orosz (1978-1993)
P. Gégöl Vince ofm, hittan (1970-1978)
Győry Nikolette világi, biológia-kémia (1995-1997)
P. Gyulaffy Alfonz ofm, hittan (1981-1982)
Gyürk Dorottya világi, német (1994-1997)
Fr. Hajas Ámosz ofm, matematika-fizika (1992-1993)
P. Hajnal Imre o.praem.,mat.-fizika (1960-1982)
Halmi Zsófia világi, német (1997-2005)
Fr. Harsányi Ottó ofm, biológia-kémia (1992-1993)
P. Hegedűs Kolos ofm, történelem-német (1978-2000)
P. dr. Hein Jenő osb, latin (1950-1962)
P. Hidász Ferenc ofm, orosz-latin (1994-1995)
Horányi Attila világi, rajz (1990-1995)
Horváth István világi pap, ének (1973-1974)
dr. Hunyadi László világi, földrajz (1981-1996)
Jakab Zsuzsanna világi, testnevelés-földrajz (1995)
Jámbor Csilla világi, ének (1996-1997)
Kamp Alfréd világi, magyar-történelem (1994-)
P. dr. Karácsonyi Aladár ofm, hittan (1950-1961)
Kenessey László világi, ének (1994-1998)
Kézdy Anikó világi, angol (1996-1997)
P. Kiss András Menyhért ofm, matematika, fizika (1978-)
Kiss Tamás világi, mat.-szám. technika (1996-1998)
Korompay Erika világi, orosz-német (1981-1989)
P. Kostek Jenő biológia-kémia (1951-1954)
P. Kovalcsik Zoltán Cirill ofm, történelem (1994-)
Körmendi Pál világi, testnev.-földrajz (1984-2005)
Kunsági István világi, ének (1980-1981)
Fr. Laurinyec István Fulgenc ofm, szakács (1950-1963)
Luchterhand Irén világi, matemat. (1976-)
P. dr. Lukács István SDB, magyar-történelem (1950-1956)
Lukovits Milán ofm, mat.-fizika, ig. h. (1994-)
P. Magyar Gábor o.praem., mat.-fizika (1950-1951)
P. Magyar Gergely ofm, hittan (1988-1997)
P. Majnek Antal ofm, fizika-szám.techn. (1980-1989)
Marik Tamás ofm, biológia-földrajz (1979-1980)
Marlené Mikes Cecilia világi, angol (1990-1991)
Menyhárt Judit M. Teréz FDC, hittan (2004-2006)
Mericske Zoltán világi, ének (1977-1979)
dr. Mészáros Lukács világi, biológia-földrajz (1993-)
Mészáros Ottó világi, biológia-kémia (1998-)
P. Nagy Arisztid ofm, biológia-fizika (1952-1960)
Nagy István világi, történelem - földrajz - filozófia (2004-)
P. Nagymányoki Gilbert ofm, magyar-német (1950-1974)
P. Návay György ofm, orosz-angol (1950-1983)
P. Németh Pius ofm, történelem-földrajz (1950-1953)
Oberrecht Ádám világi, ének (1997-1999)
Orbán Attiláné világi, rajz (1994-1995)
P. Orbán Márk ofm, technika, hittan (1968-1981)
Fr. Orosz Lóránt ofm, filozófia (1996-1997)
Oroszlánné Polony Mária világi, német-kémia (1997-)
P. Páldeák Szabolcs ofm, technika (1965-1970)
P. Papp Tihamér ofm, matematika - fizika - hittan (1988-1989)
dr. Pentelényi Tamásné angol (1994-)
Permay Éva világi, rajz (2003-2005)
Pethő Beáta világi, rajz (1996-1997)
P. Pintér Ernő ofm, latin-német (1975-2001)
Fr. Polgári András Máté ofm, hittan (2003-)
Prevoz Anikó világi, angol-német (1995-1997)
Regős Beatrix világi, német (1996-1997)
Rihter Pál világi, ének (1996-1997)
Roszel István világi, magyar-német (1990-)
P. Sall Elek ofm, magyar-francia (1955-1999)
Sályi Tamás világi, angol (1981-1982)
Schramkó Péter világi, magyar (1996-1998)
Smoling Erzsébet világi, angol (1980-1981)
P. Somogyváry Hetény ofm, hittan (1959-1961)
P. dr. Soós Ányos ofm, gondnok, magyar-tört. (1963-1994)
Soós Sándorné világi, magyar-német (1991)
G. Stahl Anna világi, német (1981-1984)
Stift Hildegard világi, német (1999-)
P. Susányi Semjén ofm, hittan, ének (1961-1970)
Szabó András világi, rajz (2005)
Szabó Borbála világi, angol-tört. (1974-1994)
Fr. Szabó Xavér ofm, hittan (2005)
Szakács Áron világi, tört. (2005)
Szakál Antalné világi, magyar-tört. (1977-)
Szánthay Elvira szatmári irg. nővér, techn. (1967)
P. dr. Szántó Konrád ofm, tört.-földrajz (1954-1960)
Szatmári Imre világi, ének (1993-1994)
P. Szecsődi Leo ofm, magyar (1996-2003)
Szentendrey Péter világi, mat.-szám.techn. (1998-)
P. Szendi Flórián ofm, biológia-földr. (1959-1993)
Szépkuthy Sarolta szatmári irg.nővér politechn. (1950-1968)
P. Szikra Ferenc ofm, francia-orosz (1950-1974)
Szilágyi Ildikó világi, angol-magyar (2005)
P. Szita Teofil ofm, tört.-pedagógia (1984-1991)
P. Tamás Gergely Alajos ofm, ének (1950-1957)
P. Tarcza Aurél ofm, hittan, biol. (1982-1984)
Tardy Gergely világi, angol-ének (1999-)
Temesiné Fehér Anna világi, matematika - fizika - számítástechnika (1993-),
P. Tokár János ofm, magyar-latin (1988-1992)
dr. P. Tóth Béláné világi, német-orosz (1984-1995)
P. Dr. Tóth Damján ofm, történelem (1993-1997)
Tóth Gábor világi, magyar-tört. (1995-1997)
P. Tömördi Viktor ofm, tört.-levéltár (1989-)
Újvári Csaba világi, angol-orosz (1997-)
Vadas Mária szatmári irg. nővér, politechnika. (1968-1983)
Valentin András világi, magyar (2003-2004)
Vámos István világi, fizika-kémia (1981-1985)
Várföldi László világi, ének (1977-1978)
P. Dr. Varga Kapisztrán ofm, latin-tört. (1998-1999)
Varga Veronika világi, angol (1996-1997)
P. dr. Vas József sdb, magyar (1950-1981)
Vass Tamás világi, angol (1994-)
P. Vigh Árpád sch.p., mat.-fizika (1950-1954)
P. Zatykó László ofm, magyar-orosz (1974-1988)
Zeke Szilárd világi, latin (2001-)

Jelmagyarázat:
Fr = frater
o.cit. = ciszterci
ofm = ferences
o.praem. = premontrei
osb = bencés
o.sch.p. = piarista
sdb = szalézi
P = páter

Az igazgatók és tanárok életrajzát az Ányos atya által szerkesztett szentendrei Ferences Gimnázium 1950-1990, a nemrég elkészült Szentendrei Arcképcsarnok II. c. könyvekből, és a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány név és címtárából vettük át.

IGAZGATÓK

P. Nagy Konstantin dr: /Kecskemét, 1910. - Bp. 1981./ ferences szerzetes. Pappá szentelték 1935-ben. Pályája: hitoktató /Pécs, Buda, Szolnok, ismét Pécs/. Közben egyházjogból doktorált. Tábori lelkész /1945/. Igazgató Ferences Gimn. Szentendre /1950-1955/. Vezetésének nagy érdeme, hogy sikerült elfogadtatni az iskolát az új magyar állammal. Lelkipásztor Budán /1956-/, majd a pasaréti ferences templom igazgatója /1960-/

P. Sebestyén Szaniszló /Drávaszentes, 1912. dec. 30. - Bp., 1994. szept., 14./
ferences szerzetes. Igazgató Ferences Gimn., /1955-1971/. Az ő idejében alakult ki a gimnázium szellemi arculata. Ekkor kristályosodott ki a szokásrend a vallásos gyakorlatban, a lelki élet gondozásában, az iskolai és tanulmányi fegyelem megteremtésében. A diákokat országjáró kirándulásokra vitték, segítették a tartalmas szórakozásaik rendjének megteremtését. 1971-től a Katolikus Középiskolai Főhatóság /KKF/ főtanácsosa.

P. László Vid dr: /Kóka, 1918. - Bp. 1983./ ferences szerzetes. Pappá szentelték 1942 ben. Lelkipásztor: Szolnok, Buda /19421945/. Közben a Pázmány Péter Tud. Egy.-en egyházjogból doktorált, az Eötvös Loránd Tud. Egy.-en matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett /1950/. A szentendrei Ferences Gimn. tanára /1954-/, ig.h. /1959-/, ig. /1971-1978/. Emellett diákotthoni ig. Esztergom /1964-/.

P. Hegedűs Kolos /1945. dec. 11. -/ ferences szerzetes. Tanár a gimnáziumban 1974-tő1. Ugyanitt igazgató /1978-1988/. Ezután a Ferences Rendtartományban végzi tovább a munkáját. Tartományfőnök, gvardián, plébános, tanár.

P. Máté Teodóz dr. /Nagykanizsa, 1932. november 19. - Bp. 2004. okt. 6./ ferences szerzetes. Pappá szentelték 1957-ben. Teológiai doktor lesz 1959-ben. Középiskolai tanári diplomát szerez, magyar-latin szakon 1964-ben. Esztergomban tanít, majd ott lesz igazgató 1974-től 10 éven át. Utána a szentendrei Ferences Gimnáziumban tanít magyart és hittant, ahol rövidesen újra igazgató lesz /1988-1993/ Utána csaknem haláláig hittant tanított.

P. Fekete András /Bölcske, 1956. szept. 18. / ferences szerzetes.
Tanulmányok: Ferences Hittud. Főiskola /1985/, ELTE TTK biológia szak, ELTE BTK pedagógia szak /1987/. Tanár a Ferences Gimnáziumban /1985- /, ugyanitt igazgató /1993-/. Az ő igazgatása alatt tovább bővítik a gimnáziumot. Megkezdték a hat osztályos oktatást. 2000-től a provincia Szentendrén megalakult rendházának vikáriusa.

A gimnázium nagy tudású, jól felkészült tanárai közül többen írtak könyvet, tanulmányokat. Közülük a legjelentősebbek:
P. Dr. Szántó Konrád /1920. - 1999. dec. 29./ ferences szerzetes, tanár. A jászberényi rendházat 1950-ben kellett elhagynia. Az Eötvös Loránd Tud. Egyetemen földrajz-történelem szakon tanári diplomát szerzett 1954-ben. Első munkahelye a szentendrei Ferences Gimnázium volt. Nagy népszerűsége nem tetszett a hatalomnak, ezért 1960-ban az Államvédelmi Hatóság letartóztatta és két év börtönre ítélte. A bírói végzés szerint nem mehetett vissza tanárnak. A pasaréti rendház temetőkántora lett. A rend emellett lehetőséget adott számára, hogy a Hittudományi Akadémiát folytassa. Egyházjogból doktorált és újra taníthatott Esztergomban. Emellett a szétszórt egyházi levéltárakban kutatott. Tankönyveket, egyháztörténeti könyveket írt. Munkájának legnagyobb eredménye a Katolikus egyház története című három kötetes mű.

Számunkra említésre méltó még dr. Vas József és Ányos atya működése.

Dr. Vas József /Kiskundorozsma, 1889. - Pomáz, 1988./ szalézi szerzetes magyar szakos tanár. Szegeden a piarista gimnáziumban tanult. 1931-tő1 intézeti nevelő ugyanitt, közben világi hallgatóként elvégezte a teológiát. 1941-ben pappá szentelték. A Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán végzett tanulmányai után tanár: Esztergom-tábor, Óbuda, Nyergesújfalu, Újpest, Szentendre. Egyházi témában publikált a Vigilia c. lapban. 1970-ben a Magyar Nyelv 1970/1 számában közölt egy cikket. Témája Szentendre város nevének eredete. Az ő kutatásaiból tudjuk, hogy városunk névadója Szent András apostol, aki az István király rendelete alapján felállított első templomunk védőszentje volt.

Dr. Soós János Ányos atya /Garé, 1919. okt. 29. Szécsény, 2005. szept. 13./
A gimnáziumot Pécsett, a Hittud. Főisk.-t Gyöngyösön végezte (1946). Majd gépésztechnikusi oklevelet, és magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett (ELTE 1964), doktorátus Hittud. Akad. (1965). Közben hitoktató (Salgótarján, Pécs, Máriagyűd), villanyszerelő. A ferences gimnázium tanára 1963-tóI1994-ig. Az itt töltött hosszú évek során mint tanár és gondnok részt vett az iskola építkezéseiben, az iskola művészeti alkotásokkal való díszítésében. A gyerekek munkába vonása érdekében létrehozta a PRO SCHOLA mozgalmat. 1988-ban a Petőfi Kult. és Hagyományőrző Egyesület, ill. a város összefogásával az ő kezdeményezésére felújították a város legrégibb múemlékét, a Templomdombon lévő plébániatemplomot. Ő írta és szerkesztette a gimnázium első iskolatörténetét, a Szentendrei Ferences Gimnázium 1950-1990 c. könyvet. Szentendre város még 1989-ben Díszpolgárává fogadta. 1994-től a rendet szolgálja tovább. Pasaréten templomi kisegítő. 1997-től Mátraházán lelkész. Egész életét átfogta Szent Ferenc Naphimnusza. Diákjai gyakran meglátogatták itt is. Földi maradványait végakaratának megfelelően a mátraházai kápolna előtt helyezték örök nyugalomba. /Szentendrei Arcképcsarnok 11./


Irodalomjegyzék:
1. Szentendrei Ferences Gimnázium 1950-1990, 4. p.
2. uo. 32, 79. p.
3. Szabó József: Bemutatkoznak a katolikus gimnáziumok, 157. p.
4. uo.
5. Szentendrei Ferences Gimnázium 1950-1990, 31, 37.p.
6. uo. 128.p.
7. Beke Kata: Szentendre csak egy van = Szentendre és Vidéke, 1999 febr. 1.
8. Szabó: i.m. 156. p.
9. Beke Kata: i.m.
10. uo.
11. Szentendrei Ferences Gimnázium 1950-1990,44. p.
12. Szentendrei Ferences Gimnázium 1950-1990,49. p.
13. Bemutatkozik a Szentendrei Ferences Gimnázium = Pilis- Dunakanyar 2001/4. sz. 8.p.
14. Különleges egyházi gimnázium Szentendrén. = Köznevelés, 2002. ápr. 19.
15. Ferences Gimnázium 1950-1990, 129-130. p.
16. A kis feltaláló, Elektromos teherszállító rollerrel Európába = Szentendre és Vidéke, 2004. júl. 16.