Az
1950. szeptember 7-én a püspöki kar képviseletében Sík Sándor és az állam
részéről Jóboru Magda által aláírt kényszerű megállapodás értelmében 8
katolikus gimnázium kezdhette meg működését. Ezek egyike volt a mi iskolánk
is. Az akkori hangulat érzékeltetése miatt fontos megemlíteni: Két évvel
korábban mintegy 3000 katolikus oktatási intézményt államosítottak, s alig
pár hónapja (1950. jún. 12-13.) pedig minden szerzetesrendet feloszlattak.
A rendtagokat internálták, majd szélnek eresztették.
A
8 katolikus gimnázium közül a miénk volt az egyetlen:
-
melynek nem volt szerzetesi előzménye, hagyománya;
Sajátos
történelmi pillanat volt 1950. szeptembere.A
rendek feloszlatásának traumája, az egyház templomokba való visszaszorítási
kísérlete idején: sokan úgy értelmezték a ferencesek itteni megjelenését,
hogy a rend „lepaktált” a fennálló szovjet mintára építkező kommunista
rendszerrel (egyes beszámolók leköpdösésekről, „vörös barátok” elnevezésről
szólnak). Hogy mindez nem így történt, azt az iskola történetének első
pár éve megmutatta.
-
43 évig úgy működött, hogy sem kolostor, sem kollégium nem létezhetett
mellette;
A szerzetesi iskolák körében ismeretlen volt az ilyen felállás. A kolostor,
kollégium és iskola szerves egységet alkotott. A szerzetesek közösségének
folyamatos jelenléte óriási erőt és kisugárzást jelentett mindenütt, nem
pusztán az iskola falain belül. Szentendrén ennek megvalósulása eleve lehetetlennek
látszott. Iskolai kápolna is a nyolcvanas évekig ideiglenes megoldású volt,
talán két négyzetméteren.
-
nem iskolának épült;
Kis
befogadó képességű házban
kezdett működni. (1920-as évek elején csendőrlaktanyának építették, az
1940-es években kb. 90 fővel működő egyházközségi fenntartású középiskolaként
működött.)
Érdekes
mozzanatként tűnik föl a mai szemlélőnek, hogy elvi engedély 320 diákra
szólt, az épület azonban maximálisan 200 fő befogadására volt alkalmas,
építkezést pedig nem engedélyeztek, még felújítás címén sem.
-
nem állt rendelkezésre ferences tanári kar;
A
ferences sohasem volt kifejezetten csak tanító rend, de mindig foglalkoztak
iskolával is. A kisvárosi ferences kolostorok mellett a 14-15. századtól
a legtöbb helyen találunk egy-egy középfokú iskolát. A virágkor a 19. század
eleje volt ebből a szempontból. A közösségi vagyon vállalása azonban a
kolduló rendeknél nem volt lehetséges, tehát létalap nélkül, változó kegyúri
adományokból léteztek, ill. megszűntek. A ferencesek az oktatásban a II.
világháború utáni Magyarországon mindössze egy iskolával, az Esztergomban
működő Szent Antal Gimnáziummal és Kollégiummal képviseltették magukat.
A gondviselés meglepő ajándéka viszont két iskolát hullatott az ölünkbe.
Az esztergomi tanári kar tagjainak pedig kezdetben megtiltották, hogy tanítsanak.
(„Ez a rendszer úgysem tart sokáig”- idézik gyakran Burka Kelemen tartományfőnök
atya szavait.) Később, látva a rendszer maradandóságát, ezt feloldották.
-
Szentendre még nem voltennyire
jól megközelíthető közjárművel, mint ma;
-
ahol férfi szerzetesrend működtet koedukált iskolát;
A
jogelőd, az egyházközségi gimnázium koedukált volt. A ferencesek megjelenésekor
a környékbelieknek egyértelmű volt, hogy továbbra is így marad. (A megegyezési
jkv. 6 fiúiskolát említ a három férfi szerzetesrend mellett.) Anekdoták
őrzik, hogy a ferencesek várták a jelentkezőket az udvaron, s az első bebátorkodók
lányok voltak. (Mint Jézus sírjának első felkeresői húsvét hajnalán.) A
tanárok féltek attól, hogy így sem lesz elég jelentkező, tehát felvették
őket. Később aztán minden alkalommal, amikor a szűnni nem akaró állami
ellenőrzések során más hibát hírtelen nem találtak, ezt a kérdést kezdték
el feszegetni, természetesen a megszüntetés lehetőségét is meglobogtató,
fenyegető jelleggel.
-
a városban és a közvetlen környékünkön élő keresztény, katolikus családokat
megfélemlítették,
ne merjék ide íratni gyermekeiket (ld. Dávid Péter írása a 40 éves
évkönyvben), ugyanakkor kollégium hiányában országos beiskolázásra nem
építhetett; Ez elég sokáig éreztette is hatását. Első tanévre 132 tanulót
jegyeztek be, ebből mindössze 67 volt szentendrei. A szentendreiek aránya
sokáig nem változott, illetve tovább csökkent. Volt olyan időszaka az első
30 évnek, amikor Dunabogdány iskolája volt a gimnázium.
-
mellénk telepítették
1955-től a Móricz Gimnáziumot.
Nem
is titkolták: azzal a céllal, hogy minket megfojtsanak.
Összességében
minden együtt volt ahhoz, hogy ezen az iskolán lehessen bemutatni – ország-világ
előtt, hogy a kommunista Magyarországon nincs szükség katolikus (osztályidegenekből
álló) iskolára. Itt mindenki ateista és kommunista már.(Ld. Iskola a vigyázó
szemek előtt c. írást a „rajtaütésszerű” ÁVH-s megjelenésekről.)
Mégis
A
fenyegetettség, a zaklatások szűnni nem akaró áradata sajátos szituációt
teremtett.(Amolyan „keljfeljancsi” szindrómát diagnosztizálhatunk utólag.)
Olykor (talán a diákok körében nem is észrevehető módon) felülemelkedni
látszott a kilátástalanság. Csak néhány példa:
P.
Faddy Othmárt, az iskola első hittanárát 1954-ben, az érettségik után közvetlenül
letartóztatták, életfogytiglanra ítélték és bebörtönözték, majd P. Szántó
Konrádot 1960 novemberében.
P.
Somogyváry Hetényt, akit 1947-ben szilveszteri szentbeszéde miatt már fogházbüntetésre
ítéltek, ahonnan 1953-ban szabadult, 1959-től itt tanított hittant, folyamatosan
figyelték, zaklatták, végül 1961. július 13-án halálba kergették.
A
létbizonytalanságot tükrözi az is, hogy Sebestyén Szaniszló atya, a gimnázium
második igazgatója az iskola területének csaknem egyharmadát eladta (északi
rész, háromszög alakú terület).
Megalázóan
alacsony fizetést folyósított az állam, az is csak a tanári kar felének
a bérét fedezte. A szerzetestanárok csak papíron kaptak némi fizetést.
Aztán
ezekkel párhuzamosan mindig történt valami reménykeltő is
Sőt!
Az indulás mostoha körülményei is valamiképpen az iskola javát szolgálták
(Róm 8,28.):
1./
Bár a ferences tanári kar hiánya önmagában nézve nagy gond volt, viszont
ez teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a feloszlatott szerzetesrendekből
– melyek nagy tanításbeli hagyományokkal bírtak, a legjobb tanárokból
jött össze az első tanári kar.
A
teljes névsor szerint:
7
ferences (P.Dr. Nagy Konstantin, P. Németh Piusz, P. Návay György,
P.
Szikra Ferenc, P. Faddy Othmár, P. Deák Florid, P. Tamás Alajos)
2
szalézi (P.Horváth Kálmán, P.Dr.Lukács István),
2
premontrei (Magyar Gábor, Dr.Deáki Sándor),
1
bencés (Dr.Hein Jenő),
1
világi pap (Kostek Jenő),
1
piarista (Vigh Árpád),
1
szatmári irgalmas nővér (Szépkuthy Sarolta),
1
világi tanár (Czája Mátyás),
1
református lelkész (Vajda István)
2./
A szerény, földbesüllyedt épület-együttes a hatvanas és nyolcvanas
években teljesen megújult, majd a kilencvenes évek elején jelentősen
kibővült. Befogadóképességét illetően az első (öröklött) épületegyüttesnek
ma az 5-szörösében tanítunk. A ferencesek élnek-halnak az építkezésért,
Szent Ferenc nyomán érzik magukat ilyenkor.(Ld. San Damianó kápolnája,
kolostora, Szt. Ferenc misztikus élménye: Menj, építsd föl egyházamat!)
A fontosabb fázisok a következők voltak:
I.1963-67.
tornaterem és 4 új tanterem épül;
II.1982-86.
a tanári szoba kivételével alapokig minden kicserélődik:
4
tanterem újjáépül, szaktantermek épülnek, kápolna, közösségi terem,
új
konyha, ebédlő. Az utcakép nem változhat, de belül már
építkezhetünk.(ÁEH)
III.1993-1995.
Kifejezett bővítés, az eddigi épületegyüttes 1/3-a lesz a mainak. Korszerűsítéssel
egybekötve tette szerkezetváltásra alkalmassá az épületet ez az építkezés.
Harminc évessé lett tornatermet lebontottuk. Helyette a modern szabványok
szerinti, versenyzésre alkalmas alapterületű, beépített színpaddal rendelkező
tornaterem épült, 9 tantermes épületszárny, új öltözők, zuhanyzók, kondicionáló-terem
(gépekkel felszerelve), 6 nyelvi képzésre lefoglalt csoportterem, 2 számítástechnikai
terem (egységes rendszerrel fölszerelve).
3./ 1954-től a tanári karban a ferences jelenlét erősödik, bár a piarista, szalézi premontrei, bencés jelenlét a 80-as évek elejéig szükséges. Legtovább a szalézi Horváth Kálmán (1977) és Vadas Mária, szatmári irgalmas nővér (1983) volt segítségünkre. Az 1974/75. tanévtől Szabó Borbála és Bárdos Anna – megjelenésével veszi kezdetét a világi munkatársakkal való együttműködés szélesebb skálája. 1974-ig csak a testnevelő tanár világi. Mára a 38 fős tanári karban 10 a szerzetestanári, ferences létszám. Férfi/nő arány: 24/14. A tanári kar tagjai közül nyolcan voltak ennek az iskolának a növendékei is.
4./
A megfélemlítések, titkos megfigyelések ellenére, súlyos mélypontok után
megnőtt
a jelentkezők száma. Az induláskor 125 fő iratkozott be. Az első 25
év csúcspontja 1960-ban volt, 301 tanuló fejezte be itt a tanévet. Két
adat a legsúlyosabb mélypont idejéből: 1975-ben év végén a tanulói létszám
175 fő, 1978-ban 165 fő. Szerencsére, a ferencesek sohasem tudtak lemondani
a misszióról. A tiltás sem hatott rájuk. Szabályos missziót indított az
akkori igazgató, Hegedüs Kolos atya. Ennek nyomán a második 25 évben a
80-as évek elejétől állandósult 300 fölé a tanulói létszám. 1985-ben ötszörös
túljelentkezés volt. Azóta eltelt 15 év. Az utóbbi 10 évben országszerte
csaknem 50 katolikus középiskola kezdte meg a működését, jó néhány a közelünkben.
Minden egybevetve nagyjából évente háromszoros túljelentkezéssel számolhatunk.
Az 1993-ban történt szerkezetváltással ill. szerkezetmódosítással, a 4
éves gimnázium mellett 6 évfolyamos képzés elindításával tovább bővült,
máraa tanulói létszám 500 fő körüli.
5./
A jelentkezők létszámának ilyen léptékű emelkedése maga után vont egy-két
dolgot: létrejött a válogatás lehetősége, javultak a tanulmányi eredmények,
felvételi statisztikák. Csökkent a lemorzsolódás. Mára érdekes jelenségnek
vagyunk a tanúi: tízszer annyian akarnak más gimnáziumból átjönni, mint
ahányan innen elmenni szeretnének. Azok közül, akik önként elmentek az
utóbbi öt évben, kb. 8-an vissza is akartak jönni 2-3 hét elmúltával. Négyen
kaptak rá módot.
6./
Bár az országos beiskolázási lehetetlenség limitálta a tanulói létszámot,
mégis pozitívumokat is hozott. Legkevésbé volt az iskola érintve
abban, hogy a Kádár korszak utolsó felében megtelt volna az iskola akkori
pártfunkcionáriusok gyermekeivel.
7./A
szerzetesrendek szabad működésének újraindulásával 1994. aug.15-én un.
„domus
filialis” alakult 3 fővel (P. András, P. Gergely, P. Milán), majd 2000.aug.
15-én önálló rendház (P. Milán házfőnök, P. András vikárius, P.
Károly és P. Martin) 4 fővel.
8./
Szentendrén ma 4 gimnázium működik: saját arculattal. Egyiknek
sincsenek jelentős utánpótlási gondjaik. Jól megférünk egymás mellett,
egyik iskola sem jelent veszélyt a másik létére nézve.
9./ Az iskola fennállásának 50. évfordulójával karöltve nyílt lehetőség a tőszomszédságban egy olyan épület és telek megvásárlására, mely egy kisebb kollégium jövőbeli létesítésére ad módot.
10./
Követendő példa lett iskolánk a férfi szerzetesrendek számára
a
koedukált iskola működtetésére. Az újjászerveződött, szerzetesrend
vezette, korábban fiúnevelő iskolák többsége ma koedukált.
11./
Szentendre ma északról és délről egyaránt jól megközelíthető. A
keleti és a nyugati irány még nem problémamentes, de elfogadható.